Előző életemben szerintem felfedező lehettem. Imádok olvasni a nagy felfedezők korszakáról, a spanyol és portugál hódításokról és talán ezért is imádom annyira Lisszabon városát. Valami már az első találkozásunkkor megérintett benne. A várost egyedi hangulata, bohém játéka, az óceán közelsége és a portugál emberek kedvessége tette még ellenállhatatlanabbá számomra.
Először 2009-ben volt szerencsém eljutni a városba a barátaimmal, majd 2015-ben tértem vissza, amikor a testvéremet látogattam meg, aki fél évig az ottani egyetemen tanult. Harmadszor pedig 2018 őszén volt szerencsém egy hétvégét eltölteni a portugál fővárosban.
A legfőbb látnivalók közel vannak egymáshoz, így akár egy hosszú hétvége alatt is bejárható, de ha van ideje az embernek, megéri akár egy hétig is maradni, legfeljebb jut idő a környező városok (Sintra, Cabo de Rocca) felfedezésére is.
Tartalomjegyzék:
A város történelme
Ki gondolta volna, hogy a város régebbi alapítású, mint Róma és szintén 7 dombra épült? Az Atlanti-óceán közelében és a Tejo (ejtsd: tezsó) folyó partján fekvő Lisszabon már az ókori időben fontos kereskedelmi szerepet töltött be. Egyes feltételezések szerint nevének jelentése is erre utal: főniciaiul Allis Ubbo, görögül Olissipo, arabul al-ʾIšbūnah, azaz barátságos kikötő. Igazán a XV. századi nagy felfedezések korában virágzott fel a város gazdasága és Tengerész Henriknek köszönhetően az akkori világkereskedelem központja lett. Nevezetességei máig őrzik e remek korszak emlékét.
Három látogatásom élményeiből szemezgetve az alábbi séták könnyen teljesíthetőek bárki számára. Talán érdemes a látványosságok megismerését a Praca do Comercio, azaz a Kereskedők teréről kezdeni amely a fő sétálóutca, a Rua da Prata végződésében található. A teret és az utcát egy diadalív, az Arco da Rua Augusta választja el, melynek tetejére érdemes fellépcsőzni, mert csodálatos látvány fogadja az embert. Egyszerre lát rá a térre, háttérben a folyóval, illetve a belvárosra és a Szent György várra a domboldalon. A teret középen a lóháton ülő I. Alfonz portugál király emlékműve uralja, oldalt pedig a Tengerészeti Minisztériumot, illetve a város történetét bemutató múzeumot láthatjuk.
A folyóparton negyedóra séta után érhetjük el a Mercado da Ribeira piacot. Akár ebédelni, akár csak a helyi ételeket szeretnénk kipróbálni, mindenképpen térjünk be a fedett vásárcsarnokba! Életem legfinomabb olívabogyó válogatását ettem itt ropogós fehér kenyérrel és ittam hozzá a híres portugál vörös bort. Egyszerűen mennyei volt! Energikusan vágtunk neki a dombra mászásnak, hogy elérjük a híres 28-as villamos egyik megállóhelyét. A fából készült villamos mindössze egy kocsiból áll és a turisták szó szerint lógnak le róla, de még így is megéri valahogy felkapaszkodni rá és utazni vele, hiszen a város összes nevezetességét érinti a vonala., Többek között a híres Sé katedrálist is. A XII. században eredetileg egy mecset helyére épült templom többször elpusztult az idők során, ezért nemcsak román, de egyéb stílusjegyeket is magán visel.
Szent György vár és az Alfama negyed
A katedrális már a híres és bohókás Alfama negyed kezdetét jelöli, innen egy kiadós sétával a tekervényes, macskaköves utcácskákon keresztül felérhetünk a Szent György várhoz. Ha csak egy napunk lenne a városban, akkor ide jöjjünk el! A nevét Anglia védőszentjéről, Szent Györgyről kapta, ezzel állítva emléket az 1371-es angol-portugál paktumnak. Később a portugál királyok székhelye lett. A vár falai között sétálva, mintha visszatérnénk az időben, megelevenedik a középkor és szinte halljuk a lovak lépteinek dobogását és a kürtök zúgását. A vár oldaláról páratlan kilátás nyílik az egész városra és a folyóra. Különösen naplementekor érdemes idelátogatni, a lemenő nap fénye egészen káprázatos bíbor-lila árnyalatban képes megszínezni a piros cseréptetős házakat és a kanyargós utcákat.
A dombról lefelé sétálva kb. 1 km-re található a híres Santa Justa lift, amely szintén kötelező látnivaló. Érdemes előre jegyet venni interneten vagy kora reggel a helyszínen, mert az év minden napján kígyózó sorok állnak, hogy a turisták feljuthassanak az emeletére. Nem is csoda, hiszen a lift egyszerre csak 29 embert képes szállítani! Eredetileg az volt a funkciója, hogy a 45 méter magas emeleten kiszállva egy átjáró-híddal összekösse a Baixa negyedet a magasabban fekvő Carmelo térrel. Hihetetlen, hogy a lift már 1902 óta működik, korábban gőzgéppel hajtották és csak 5 évvel később, 1907-ben cserélték le elektromos motorra. Mondanom sem kell, hogy innen is csodaszép a kilátás a városra és a szemközti Szent György várra.
A Belém-negyed
Az Alfama negyed mellett a Belém-i negyed is különleges látnivalókat rejt. Mintha visszarepülnénk az időben, a Szent Jeromos kolostor nemcsak a gótikus stílus páratlan példája, de a történelem egyik csodás lenyomata. A falak között sétálva szinte láttam magam előtt, ahogy Vasco da Gama és emberei itt imádkoztak, mielőtt a következő napon kihajóztak a messzi vizekre meghódítani az óceánt és az új földrészeket. A híres portugál felfedező örök nyughelye is e falak között van. A kolostor 1983 óta az UNESCO világörökség része a Belém-i toronnyal együtt, amely a kolostortól nem messze található, de előtte érdemes útba ejteni a híres Felfedezők emlékművét (Padrão dos Descobrimentos). A hófehér márványból és kőből készült vitorlás alakú építmény méltó emléket állít minden portugál hősnek, aki részt vett a felfedezésekben a XV. század idején. A sor elején az óceánt szemlélve maga Tengerész Henrik szobra emelkedik ki. Ha van időnk, menjünk fel a kilátó részre, innen pazar kilátás nyílik a Jeromos kolostorra és annak kertjére. Lenézve pedig óriás kiterített földgömböt és térképet pillanthatunk meg az utcai padlókövezetbe vésve. Innen fentről könnyen észrevehetjük a már említett Belém-tornyot. A torony eredetileg egy kis szigetre épült, és az volt a funkciója, hogy jelezze, ha ellenséges hajók közelednek a város felé. Ma már a sziget összeér a szárazfölddel, így könnyen megközelíthető gyalogosan a turistalátványosság, mégis, a vakító hófehér bástyaszerű alakja fenséges erőt sugároz felénk. Tetejéről újból meg lehet csodálni a várost és a Felfedezők emlékművét.
Ebben a negyedben működik már sok évtizede talán egész Portugália leghíresebb cukrászdája, a Pasteis de Belém. Itt árulják a nemzeti sütemény legfinomabb változatát a pastel de nata-t, ami egy leveles tésztába töltött vaníliás krém összesütve tojássárgájával. Ha valami finomra és különlegesre vágyunk, ide mindenképp térjünk be egy kóstolóra!
Lisszaboni állatkert és egyéb látnivalók
Egyik legkedvesebb emlékem a városról mégis a Lisbon Zoo vagyis az állatkert meglátogatása. Több száz féle állatot lehet itt látni, olyan különlegeseket is, mint például a koala, a kenguru vagy a delfin! Emlékszem, amikor a delfin show után a barátaimmal ott maradtunk és addig könyörögtünk az állatidomároknak, amíg megengedték, hogy megsimogathassuk ezeket a játékos emlősöket. Nem is gondoltam volna, hogy a bőrük kemény, de mégis gumiszerűen ruganyos. Azóta is az egyik kedvenc állatom a delfin.
A város még számtalan csodás, de kevésbé ismert nevezetességet rejt, mint például a Fado múzeum (Fado Museo), a kékcsempe múzeum (Museu Nacional do Azulejo) vagy az LX factory, ami egy régi szövetgyár épületébe sűrített művészeti negyed. Bízom benne, hogy majd egy negyedik utamon ezeket a csodás látnivalókat is felfedezhetem!
Ha Te is szívesen felfedeznéd Lisszabont, hasznos utazás előtti tippeket, információkat itt találsz.
Porto is elbűvölő portugál kisváros, akár egy hosszú hétvégi kirándulásra is ideális.
Ha még nem jártál arra, kattints ide inspiráló élménybeszámolóért, illetve hasznos úti tippekért!