• Szabó Petronella

Szingapúr, a fények városa

Singa-pure, szanszkritul azt jelenti: az oroszlán városa. És valóban, mint az oroszlán, aki sokáig áll lesben, kivárva a legjobb pillanatot a támadásra, úgy maga a város is egészen 1965-ig várt arra, hogy függetlenedhessen az angoloktól, majd gazdaságilag ugrásszerű fejlődésnek indulhasson. Ma már a világ politikai és gazdasági térképén megkerülhetetlen erővel bír. Lakossága alig 4 millió fő, de az 1 főre eső GDP-je majdnem 60.000 USD! (forrás: https://hu.tradingeconomics.com/singapore/gdp-per-capita)

Valami okból 2018 nyarán villant be egy gondolat a fejemben, hogy nekem előbb-utóbb el kell látogatnom Szingapúrba. Nem tudtam, miért, de éreztem, hogy egyszer ezt a városállamot nekem látnom kell. Nem csalódtam, sőt, várakozásaimat messze felülmúlta a város.

Az ott töltött idő alatt folyamatosan azt éreztem, hogy mennyi pozitív, alkotó energia lengi be a teret.

Hogy jó látni, hányféle népcsoport tud egymás mellett békében élni. Hogy a város a tudásba és a művészetekbe fektet, nem pedig a futballba és az építőiparba. Szóval olyan sokféle arcát mutatta meg nekünk a város ott tartózkodásunk 5 napja alatt, hogy nem győztünk betelni vele.


Szingapúr, a fine city


Szingapúr történelmét a Nemzeti Múzeum időszakos, Egy új régi világ című kiállításán ismerhettük meg igazán. A város sokáig Malajzia (akkori nevén Malacca) része volt, illetve gyarmatukká tették a hollandok, majd az angolok. Utóbbiaknak köszönhetően máig megmaradt a jobb oldali közlekedés, a piros emeletes buszok és a néhány viktoriánus épület, illetve a mentalitás, hogy együtt többet érhetünk el. Ugyanakkor olyan tisztaság és rend jellemzi a várost, ami miatt nem véletlenül emlegetik Ázsia Svájca-ként. Viccesen „fine city”-nek is „becézik”; az angol szóviccben a fine jelenthet egyszerre bírságot és jót, klasszt is. Tilos például rágógumit behozni az országba, ha valaki mégis megteszi, és rajtakapják, vagy kiköpi/eldobja az utcán 100.000 Ft-nak megfelelő büntetést kell fizetnie. Ugyanígy tilos köpködni is az utcán (ez főként a kínai turistákra vonatkozik), és 300.000 Ft-ra büntetik azt, aki nem a kijelölt utcai sarkokon dohányzik, hanem az utca más részein. További "fine" dolgok a képen láthatók, van köztük egészen abszurd:


Szingapúr, a "fine city"

Ha ettől a kellemetlen szigortól eltekintünk, Szingapúr nemcsak fine, hanem egyenesen cool város. Már a reptérre érkezéskor elállt a lélegzetünk, az épület belsejében létrehozott mesterséges óriási vízesés és a buja növényzet láttán. Csodálatos belső klíma, orchideák mindenfelé, és még mindig csak a repülőtéren vagyunk.

A városban barangolva, amire legelőször figyelmesek lettünk, hogy dacára a kis helynek (az ország mindösszesen 716 km2, vagyis 130-ad része Magyarországénak!), a sok felhőkarcoló között mégis mennyi zöld növény van. Fákat ültetnek az épületek tetejére és egyes emeletek teraszaira, parkok veszik körül a régi templomokat, illetve múzeumokat és külön óriási botanikus kert készült a trópusi virágoknak és növényzetnek. Egyáltalán nem az a rideg és személytelen város, hanem élettel teli hangyabolyhoz hasonlít. A szingapúriak szorgalmas munkavállalók, nemigen van szegénység, hajléktalant pedig egyet sem láttunk az 5 napos tartózkodásunk alatt. Persze vásárolni is nagyon szeretnek, a Marina Bay bevásárlóközpontjában a legnagyobb és legmenőbb divatmárkák vannak jelen. A földszinten konkrétan egy mesterséges kis folyó van kialakítva, hogy ha kedvünk támad, csónakkal juthassunk el egyik üzlettől a másikig. :)


Kötelező látnivalók Szingapúrban


Első napunkon 16 km-t gyalogoltunk; a tömegközlekedés bár kifogástalan (metró és buszhálózat van), a város gyalog is bejárható. Elsőként a Singapore Eye-hoz sétáltunk el, hogy az óriáskerékre felülve 165 m magasról láthassuk a város elénk táruló látványát. Ez a világ legmagasabb óriáskereke, és folyamatos mozgásban van. A fél órás menet alatt megpillantottuk következő célunkat is, a Gardens by the Bay-t, ami az öböl túlpartján 101 hektáron terült el, a tengertől mesterségesen visszahódított földön. A kertben sétálva komolyan azt gondoltam, hogy ez egy csoda. Profin kiépített sétálóutak, kis tavacska, és két olyan botanikus kert, hogy az ember szája tényleg tátva marad a sok csodálatosan szép virágok látványától. Az egyik üvegház a Flower Dome nevet viseli, és különböző nemzetek (Ausztráliától, Afrikán át Dél-Amerikáig) különleges növényei találhatóak benne. Ezen felül orchidea virágok mindenfelé, mesebeli színkavalkáddá festve a tájat.

A másik üvegház Cloud Forest névre van keresztelve, és sétánk közben meg is értettük, miért. Egy mesterséges kis hegy van kialakítva, amelyet körülölel egy, a levegőben lebegő folyosó, miközben a hegy belsejében illetve régi korok tárgyai kerültek kiállításra. A buja növényzet itt is teljesen elképesztő, főleg fölülről körbenézve.



A mesterségesen hidegen tartott klíma után szinte jól esik újra a 30 fokos és 70%-os páratartalmú kinti parkban sétálni. Az egész helynek a leglátványosabb része azonban még hátravan. Az Avatar hegyeire és világító növényeire emlékeztető vasszerkezetek között még sétálni is szabad a légi folyosón. Érdemes úgy időzíteni a látogatást, hogy nappali és esti fényben is láthassuk őket; mindkét alkalom fantasztikus élmény, az esti megvilágításuk pedig egészen különleges hangulatot varázsol. A szuperfák egyébként összegyűjtik az esővizet a park számára és napkollektorként is funkcionálnak, vagyis képesek önmagukat megvilágítani esténként.


A világ páratlan 6 csillagos szállodája


A kertből kilépve a kétszer négy sávos út túloldalán emelkedik ki és kápráztat el bennünket, a hatcsillagos besorolású hotel, a Marina Bay Sands. Az épület minden elemében lenyűgöző. Néhány adat róla, amely érzékelteti ezt a grandiózusságot: 340 m magas, vagyis magasabb a párizsi Eiffel-toronynál. Összesen 2561 szobája van, az 57. emeletén található a világ leghosszabb feszített víztükrű medencéje (infinity pool) a maga 150 méterével, ahova természetesen csak a szállodavendégek léphetnek be. Az épület egy három homorú oszlopból áll, lentről nézve a hajlítás miatt olyan, mintha mindjárt ránk dőlne az épület.. Ez a három oszlop tartja a tetején a hajó alakú medencét és kilátóteraszt, ahova a turisták is felmehetnek megcsodálni a kilátást. Aki teheti, este menjen fel az 57. emeletre és vessen egy pillantást az öböl partján elhelyezkedő városrészre, nem fog csalódni. A fények olyan kreatívan vannak beállítva, olyan bensőséges hangulatot tudnak varázsolni a felhőkarcolók tengerében, hogy mi majdnem egy órát töltöttünk a táj bámulásával a korlát mellől. Külön plusz, hogy este 8-kor megszólal a zene és kezdődik a hotel előtti múzeum és kikötő épületeire vetített fényjáték.



Szingapúr és a sokszínűség


Másnap a város különböző negyedeit fedeztük fel. Olyan jó érzés volt látni, hogy a különböző vallási és etnikai népcsoportok; az iszlám vallású maláj, a hindu indiai és a buddhista kínai milyen békésen megférnek egymás mellett. Sőt, ahogy az itt élő spanyol pincér az egyik vacsoránk végén elmesélte; ha valaki rosszat szól a másik vallására és ő feljelenti a rendőrségen (mert megteheti!), akkor kitessékelik az országból. Hihetetlen szigor és fegyelem van, de úgy látszik, működik. E három negyedet egy teljes nap alatt jártuk be kényelmesen és nagyon élvezetes volt egymás után látni a kultúrák különbözőségét. A kicsit rendezetlen indiai rész túldíszített templomaival és színes utcai díszeivel mosolyt csalt arcunkra, na meg persze az is, hogy milyen jó árakon tudtunk szép ruhákat vásárolni! :) A letisztult maláj negyed mecsete mellett ettük a legfinomabb ebédünket, illetve a kínai részen még épp időben érkeztünk ahhoz, hogy az egyik legnagyobb Buddha templomot (Buddha Tooth Relic Temple and Museum) belülről is megcsodálhassuk. Természetesen nem mehettünk el anélkül, hogy vörös fonallal áttekert kínai pénzérméket vegyünk az ottani piacon, ami a feng shui szerint bevonzza majd a szerencsét otthonunkba.


Szingapúr tengerpartja, Sentosa


Harmadnap a gyönyörű napsütéses időnek köszönhetően úgy döntöttünk, felfedezzük Sentosa szigetét, amelyet a helyiek is előszeretettel használnak mini nyaralóhelyüknek. Földrajzilag annyira közel van Szingapúr szárazföldi részéhez, hogy közigazgatásilag csak egy külön kerületnek számít a városállamon belül. A szigetre libegővel tudtunk átmenni, de így nagyon jó volt látni hátranézve a város emelkedő felhőkarcolóit. A kis sziget csücskében áll egy katonai emlékhely. Az I. világháború után ugyanis brit katonai támaszpontként funkcionált, de később, 1942. február 15-én a japán csapatok a tenger felől megtámadták és 6 nap alatt elfoglalták a szigetet, amely egészen 1945. szeptemberi fegyverletételig az övék is maradt. A szigeten ma már áll egy 110 m magas torony, amelynek tetejéről tiszta időben akár Malajziáig is ellátni. Ezenkívül hatalmas tropicarium és vízi Disneyland üzemel, amely évente több százezer turistát vonz. Ahhoz képest, hogy a hajózás milyen jelentős szerepet tölt be Szingapúr életében, és emiatt mennyi szállítóhajó állomásozik a partokhoz közel, a sziget partja rendezett, a víz pedig átlátszóan tiszta. Úszni csak egy kis területen lehet, de bérelhető kajak, amivel egész nagy part menti részt be lehet evezni.



Szingapúr éjjel


A negyedik nap délutánján bejártuk a Marina Bay és a Clarke Quay negyedét is. A Marina Bay kikötőnél visszaköszön Szingapúr történelme egy furcsa formájú szobor képében is. Az úgynevezett Merlion szobor alul egy hal farkát formázza, a törzse közepétől felfelé azonban oroszlánt. A hal jelképezi, hogy a városállam eredetileg egy piciny halászfalu volt, az oroszlán pedig a bevezetőben írt jelentésre utal. A kikötőben fahajóra szálltunk és lecsorogtunk egészen a Clarke Quay negyedig. Ez a rész az éjszakai életéről ismert, számos bár és étterem található a Singapore folyó két oldalán, amely esti fényekkel megvilágítva még hangulatosabb tud lenni. Érdemes a hajóról is megnézni ezt a negyedet, teljesen más látképet kölcsönöz a folyó közepéről egyszerre látható két oldal, mint külön-külön a szárazföldről.



Utolsó napunk délelőttjén ellátogattunk a híres anglikán templomba (St. Andrew’s Cathedral), ahol épp esküvőre készültek, majd körbejártuk a már említett Nemzeti Múzeum kiállítását. Késő délután kézi poggyászainkkal kényelmesen 50 perc buszozás után értünk ki a repülőtérre és vártuk felszállásunkat hazafelé.

Szingapúrral szemben az ember egyszerűen nem tud közömbös maradni, vagy csak a felhőkarcolókat, a sok autót és a siető dolgozókat látja meg, vagy észreveszi mennyi kreativitás, pozitív energia lakozik a városban és milyen békében tudnak élni együtt a különböző kultúrájú népcsoportok. S utóbbi felfedezéstől örökre szívébe zárja e csodás várost.


Utazás előtti hasznos tudnivalókról tájékozódj erről az oldalról!



Hasonlóan izgalmas városba kirándulnál, de maradnál Európán belül?



London remek választás lehet: kattints ide az élménybeszámolóért, illetve hasznos úti tippekért!

60 megtekintés
Kapcsolat

Ha kérdésed van, várom leveled az alábbi e-mail cimre: petrazworld@gmail.com  

 

petrazworld

  • White Facebook Icon

Proudly created with Wix.com

A honlapon szereplő minden fotót, szöveget, tartalmat szerzői jog véd, azok másolása, felhasználása, terjesztése az oldal üzemeltetőjének tudta és engedélye nélkül tilos. Az oldalról kivezető linkek által elérhető tartalmakért a petrazworld.com nem vállal felelősséget.