• Szabó Petronella

Barangolás Rózsadombon, Gül baba sírjánál

Budapest telis-tele van érdekesebbnél érdekesebb helyekkel és történetekkel. Korábban felfedeztem már a belváros rejtett kincseit, idén pedig a budai oldalt vettem célba, ezen belül Rózsadomb és környékét. A barangolásban a Setamuhely.hu sétavezetője volt segítségemre.


Patrícia utunk során sok érdekes történetet mesélt a török kori Rózsadombról, például tudtátok, hogy az egyik feltételezés szerint azért lett ez a neve a negyednek, mert a legenda szerint Gül baba Bulgáriából hozott színes rózsákkal ültette tele az akkori dombos vidéket? A terület a reformkor idején, 1867-os kiegyezés és a Margit-híd (1876) megépülése után kezdett bekapcsolódni a városi vérkeringésbe.


Az oszmán-török idők

Még ma is sok helyen tetten érhető a török hódoltság kézlenyomata, de a leglátványosabb és talán legismertebb bizonyítéka a török időknek a Gül baba sírja. A türbéje a Margit-híd budai oldalán a Margit utca és a Gül baba utca által határolt területen található. Az emlékműhöz felfelé sétálva érdemes egy kis kitérőt tenni a Mansfeld Péter térhez, innen páratlan szép kilátás nyílik az Országházára, de ellátni egészen a Gellért-hegyig és a Budai Vár egyes részei is jól látszódnak tiszta időben. Érdekesség, hogy a Mátyás templom a török időkben dzsámiként szolgált, vagyis a muzulmánok ide tértek be imádkozni istenükhöz, Allah-hoz. Nem messze az épülettől, a Mária Magdolna templom volt az utolsó templom, amit a keresztények használhattak imádkozásra, de a mezőkeresztesi csata, vagyis 1596 után már ez is dzsámi lett.


kilátás Budapestre Mansfeld térről
Kilátás Budapestre a Mansfeld térről
Mansfeld tér, Budapest, kilátás
A Mansfeld téren, Rózsadombon

Gül baba sírjának története

Gül baba türbéje 2017-ben nyerte el mai formáját, a látogatóközpont megnyitásánál maga Erdogan török elnök is részt vett, és azóta is a hely a magyar-török barátság egyik szimbóluma. Gül baba, akit Buda védőszentjeként is neveznek, a XV. századtól létező bektasi szerzetesrend tagja volt és Szulejmán, a nagy hódító uralkodása alatt élt. A szultán nagyon kedvelte őt bölcsességéért és nagy tudásáért. Buda elfoglalása után, amikor a Nagyboldogasszony templomot dzsámivá alakították és az első pénteki imádságot elmondták, 1541. szeptember 2-án Gül baba váratlanul elhunyt az egyik legenda szerint (egy másik szerint viszont sokkal később). A legenda szerint a szultán személyesen maga vitte Gül baba koporsóját, tisztelegve munkássága és nagysága előtt. A sírkápolnáját 1543-48 között építették. Az oszmán-török építészeti hagyományoknak megfelelően a faragott kőépület nyolcszögletű volt, kupoláját ólomból öntötték ki.


Később, amikor 1686-ban véget ért Buda török megszállása, a sírkápolna a jezsuitákhoz került, és az 1773-as feloszlatásukig ők gondozták. Ezután, 1861-ben Wágner János magántulajdonába került, aki egy villát építtett a sírhely köré. Végül 1914-ben nyilvánították műemlékké a helyet és csak 1970-ben bontották le a villát és 2017-ben nyerte el mai pompáját. A környék a XIX. század utolsó évtizedeiben kapta a Rózsadomb elnevezést, Gül baba, azaz Rózsa atya előtti tisztelgésből.



A vezetett séta során azonban nemcsak Gül baba sírjához látogattunk el, hanem egyéb török kori épületekhez is megtekintettünk. Ezekről is sok érdekességeket mesélt Patrícia. Az egyes helyek közötti úton pedig beavatott minket a törökök akkori szokásaiba, hagyományaiba, a török szeráj mindennapjaiba és néha hihetetlennek hangzó történeteket, legendákat mesélt a török időkről.


Sok helyen jártam a világban, de Budapest mindig a kedvencem marad. És ezeken a vezetett sétákon keresztül megismert, a városhoz kapcsolódó izgalmas történetek még inkább megerősítik bennem ezt az érzést.


További élménybeszámolókért és hasznos utazási tippekért, információkért kövesd Facebook és Instagram oldalam!

54 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése