Szállás, étkezés, programok, látnivalók
Tartalomjegyzék
Általános jellemzők
Mauritius, ez az aprócska sziget Madagaszkártól 900 km távolságban keletre, Réunion szigetével szomszédságban sokkal több mindent rejt, mint azt az ember előzetesen gondolná. Klisének hangzik, de tényleg így van. Legtöbben annyit tudnak róla, hogy egy afrikai ország az Indiai-óceánon. Azt viszont gondoltátok-e volna, hogy csak 1992 óta köztársaság? Előtte volt portugál, holland, francia, de még brit gyarmat is? És azt, hogy az ott lakók inkább hasonlítanak az indiaiakra, mint az afrikaiakra, mert nagyon sokan Indiából betelepített akkori munkások negyed-ötöd generációs leszármazottai? Vajon azt ki gondolta volna, hogy hiába egy dzsungeles, egzotikus hely, nincs se kígyó, se mérges pók, se skorpió, se vadállat az egész szigeten? Egyetlen őshonos állatuk, a röpképtelen dodó kacsa pedig kihalt már a XVIII. század elejére? Csupa érdekesség az egész hely! Még egy ráadás: a sziget a nevét a holland Orániai Móric hercegről kapta (hollandul: Maurits van Nassau), amikor a hajósok települést alapítottak itt 1638 körül.
Utazás
Az Emirates A380-as gépével érkeztünk 500 másik utassal együtt (!) a zöld szigetre. Időjárást tekintve kb. március – augusztus vége között tart a szeles, esősebb, de amúgy száraz tél, míg szeptembertől február végéig van a párás meleg nyár. A helyiek arra panaszkodtak, hogy ilyen hideg és elhúzódó telük még sosem volt; és ez mégis hány fokot jelent, kérdeztem őket. 20-23 C fokot, válaszolták. Hát, szeretnék én is ennyire „hideg” telet itthon, Magyarországon! :) Utazásunkat úgy alakítottuk, hogy 10 nap alatt legyen időnk megnézni a sziget északi és déli részét. Ez utóbbival kezdtük, ahol 5 napot töltöttünk. A déli rész szelesebb, mint az északi, és így hidegebb is volt. Az óceánnak olyan sodrása volt, mintha folyó lenne, és olyan hideg, mintha az Atlanti-óceánban akarnék fürödni. Ezek után nem csodálkoztam, hogy a Balti-tenger hideg vizén edződött németeken kívül, még a helyiek sem tették bele a lábukat a vízbe.
Szállás
Szerencsére az ötcsillagos hotelünk rendelkezett több medencével, köztük volt fűtött is, így mindenki megtalálhatta a maga kedvencét. A colonial stílusban épített resort eszméletlenül gyönyörű volt, és a fehér szín dominanciája még inkább elegánssá varázsolta az egész hely megjelenését. Érkezésünkkor saját komornyikot rendeltek ki mellénk, aki az ott-tartózkodásunk teljes ideje alatt éjjel-nappal a segítségünkre volt, bármilyen kérdésünk kapcsán. Az egész helynek volt egy, a letűnt gyarmati időket idéző miliője, így képzelem el, amikor a gazdag nyugat-európaiak az 1800-as években elutaztak egzotikus helyekre nyaralni. Mindenhol a természet és az ember összhangját próbálták meg kialakítani, a fából készült berendezések és maguk az épületek ezt nagyban segítették. A napfény remek kihasználása számtalanszor fenséges fényjátékkal kápráztatott el bennünket. A szobánk is világos, természetes stílusban volt berendezve, az erkélyünkről pedig fantasztikus kilátásunk nyílt az óceánra és az elmaradhatatlanul velejáró pálmafákra.
Étkezés
Félpanziós ellátásra fizettünk be, és nem maradtak el a fenséges a la carte ételek, illetve helyi különlegességek sem. Bőséges büféreggeli jutott mindenkinek sok gyümölccsel, zöldséggel, de akár angol reggelit vagy nutellás palacsintát is lehetett választani. Vacsorára a tenger gyümölcsei voltak legnagyobb kínálatban. Mivel sajnos én semmi olyan ételt nem szeretek, ami vízből származik, ezért életemben először megkóstoltam a steak-et (well done módra sütve) és annyira ízlett, hogy a következő négy este mindig ezt kértem a menüsorból főételnek. :) A helyi éttermektől kicsit tartottam, de nagyon ízletes, bár enyhén csípős ételeket készítenek, amelyeket banánfa levélen szolgálnak fel rizzsel és édesburgonyapürével.
Programok, látnivalók
Mivel az aktív pihenést szeretjük, ezért az első két nap után szerettük volna felfedezni a sziget déli részét és természeti látnivalóit. Ugyanakkor, ha nem akartuk volna elhagyni a szállás területét, akkor sem unatkoztunk volna, hiszen a resort minden nap, egész napra gondoskodott a vendégeinek programokról. Így jutottunk el egyik nap egy üvegpadlós csónakkal a korallzátonyokat meglesni a vízben vagy tanulhattam pár alaplépést a helyi táncukból, a sega-ból. Egyik este a menedzsment minden vendéget meginvitált egy kis tengerparti rumkóstolásra, ahol a kellemes zene mellett tényleg volt lehetőség a szálloda vezetőivel is beszélgetni, koccintani. (Mauritius leginkább a cukornád felhasználásából, és ennek köszönhetően rumgyártásból, és ezek exportjából él)
A szálláshelyen kívül is számos program várja az arra fogékony turistákat.
1. Le Morne félsziget és a Brabant hegy
A hegy nevét a holland Kelet-indiai Társaság Brabant hajóról kapta, amely 1783. december 29-én zátonyra futott a sziklákon és elsüllyedt. A legenda szerint, amit a helyi taxis kísérőnk mesélt el nekünk, a hegy sok menekült rabszolgának adott otthont a XIX.században. 1835-ben végül eltörölték a rabszolgaságot és rendőröket küldtek a hegyhez, hogy a jó hírt jelezzék az ott élők felé. Ők viszont félreértették a rendőrök jövetelét és sokan a hegy tetejére menekültek, majd onnan inkább a mélybe vetették magukat, csak ne kelljen újra rabszolgaságban élniük. 1987. február 1 óta ezért ezt a napot a helyiek, de főleg a mauritiusi creol leszármazottak, a rabszolgaság felszámolásának éves megemlékezéseként ünneplik.
A hegy 556 m magas és 2008 óta az UNESCO Világörökség része, a Le Morne félsziget öbleit pedig egy különleges geológiai jelenség teszi a világon egyedülállóvá.
Biciklitúránk során azért láttuk, hogy a helyiek nem 5 csillagos szállásokon laknak, hanem sokszor sajnos saját maguk által épített bádogházakban.
2. Vízalatti vízesés
Ez a földrajzi jelenség pedig az úgynevezett „vízalatti vízesés”. Az itt lévő különleges korallzátonyoknak, valamint az árapály jelenségnek köszönhetően a lagúna felülnézetből olyan, mintha a víz beszakadna a vízbe. Szavakkal nem is lehet teljesen leírni ezt a természeti csodát, ezt inkább látnia kell az embernek, méghozzá madártávlatból. A helikopter túránk részeként megtekinthettük a „vízesést”, amely életreszóló élményt jelentett számunkra.
3. Chamarel vízesés
Mauritiuson a téli esőzések következtében számtalan vízesés található, talán a leghíresebb a a Brabant hegytől vissza keletre, a sziget belseje felé haladva a Chamarel falu mellett található. Több mint 90 m magas bazalterkélyről zúduló kettős vízesést csak távolról figyelhetjük, illetve helikopterrel lehet még megközelíteni, mert teljesen körbeveszi a természet.
4. Chamarel, a 7 színű föld
A vízeséstől tovább sétálva érjük el a 7 színű föld helyét, ahova ottjártunkkor 500 rúpia, azaz 4800 Ft volt a belépő. A 7500 m2-n található kőzetek a korábbi vulkáni működés során a felszínre kerülő vas és aluminium-oxidokkal színeződtek, majd az eső és a szél által lecsiszolódtak róluk a kevésbé ellenálló rétegek: így alakult ki a 7 különböző szín; a rózsaszín, vörös, barna, sárga, lila, zöld és a kék. Ez a különböző színekben pompázó felület viszont már nagyon ellenálló, még trópusi ciklonok, heves esőzések sem tudnak benne kárt tenni. Csodálatos látványt nyújt ez a természeti jelenség, érdemes körbesétálni a kijelölt útvonalat, majd az út végén a kávézóban elfogyasztani egy kis cukornádból préselt cukárnád italt. Visszafelé egy teknős rezervátumot is megtekinthetünk és ha szerencsénk van az óriásteknősök megmozdulnak és nem csak alszanak.
5. Black River völgy
Hát, ha van elképesztő kilátás, akkor ez az! Mauritius vulkáni sziget lévén a belsejében sok hegynek ad otthont, ezek az évezredek során V alakú völgyeket vájtak ki egymással szemben és sorakoztak fel a sziget belsejében. Itt is találunk kisebb vízesést, az Alexandra Falls-t, de csak magában a tájban gyönyörködni is megéri!
6. Teamúzeum és ültetvény
A völgytől autóval nem messze, a B88-as úton elhagyva a Grand Bassin hindu templomot található a Bois Cheri teaültetvény és ide épített teamúzeum. Ide 250 rúpia, azaz kb 2000 Ft volt a belépő és a tea történetét ismerhetjük meg a kiállítás során. A terület másik oldalán, egy mesterséges tó felett, és azt körülvéve láthatjuk mindenfelé a teaültetvényeket. Mauritius fontos bevételi forrása a tea export. Sokféle fekete teájuk különböző ízesítésekkel is kapható és a domb tetején található épületben ki is próbálhatjuk a csokis, vaníliás vagy éppen karamellás ízű teákat. Lehetőség van vásárlásra is belőlük, szerintem a sima, fekete teájuk a legjobb, ebből vettem is két dobozzal az itthoni hideg téli estékre.
Már olvashatsz a sziget északi részén lévő látványosságokról is, illetve kövesd be Facebook és Instagram oldalam még több kép megtekintéséhez!